Sokkal előbb szerettem volna megírni a második bejegyzést, legalább egy hete. Arról, hogy visszamegyek a suliba meg ilyenek, és mennyire félek, tőle, de elmaradt a dolog. Aztán úgy voltam vele, hogy na majd a hétvégén, az évnyitó előtt, de arról is lecsúsztam. Na majd az évnyitó napján... de az órákról is akartam mesélni... úgyhogy inkább megvártam az utolsó tanulós napot a héten (pénteken nincs órám), ami pont mára esett. És most van is időm rá, mert csütörtökönként nem vagyok sokáig, és a hét minden napján baromi fáradt lettem estére - pont amikor szeretek írni. Ugyanis a héten egy éjszakát se aludtam végig, szóval olyan 5-6 órákat aludtam, az meg nekem nem igazán elég.

Szóval ismét suliba járok. Két évet lehúztam Pécsett, de nagyon utáltam, és semmi haszna nem volt, úgyhogy úgy döntöttem tavaly, hogy ott hagyom. Egy évet kellett várnom, hogy újrajelentkezhessek, és addig megtanultam énekelni, mert az kellett a felvételihez, ami végül sikerült is, bár nagyon féltem tőle. Alkalmassági volt beszédből, tesiből meg énekből, és ezekből leginkább az utóbbi volt a húzósabb. Aztán júliusban kiderültek a ponthatárok, több, mint százzal a ponthatár felett voltam, úgyhogy mondhatjuk, hogy simán meglett a dolog. És akkor végül is a héten elkezdtem a fősulit, tanító szakon. Gólyatáborba nem mentem, mert nem igazán vagyok odáig az ilyenekért, úgyhogy alig ismerek most valakit, és sajnos a klikkesedés is eléggé megvan már rögtön az elején pont ez miatt... pedig anno Pécsett se mentem el, mégis olyan jól összeszoktunk meg minden. Egy csoporttársammal legalább jóban lettem, csak olyan furcsa, hogy 3-3 és fél évvel idősebb vagyok náluk. Azért akárki akárkit mond, látszik, hogy idősebb, "érettebb" vagyok. Nem rosszból mondom egyébként. Hétfőn volt az évnyitó aztán a beiratkozás, ami olyan másfél órát ölelt fel, már eluntam az életem a sok papír töltögetésével.

Keddtől pedig órák, bár most az elején még ismerkedés van a legtöbb kurzuson. Szabadon választhatót most nem vettem fel, mert már most 35 kreditem van, és ugye csak 30 kell, úgyhogy majd a következőben. Ilyen általános iskolás alsós óráim vannak, mint matek, ének, rajz, infó, köri, meg van tesielmélet, amin azt vesszük, hogy hogyan kell megszervezni egy tesiórát, aztán vannak kicsit fincsibb dolgok, mint pszichológia meg integrált nevelést igénylő csoportok óra, egyelőre fogalmam sincs mi ez, mert csak bemutatkozásról szólt az óra. Angolom is lett volna, de mivel van nyelvvizsgám, ezért kiválthattam vele, úgyhogy a zsebemben a hat kredit, azért, mert anno voltam olyan előrelátó, hogy megcsináltam a nyelvvizsgát, mert hogy nagyon is jól jön az. Helyette viszont azt tervezzük, hogy műveltségi területnek az angolt választjuk, és becsatlakozunk a másodikos hallgatókhoz, bár ez egyelőre még csak terv, nem tudjuk, hogy összejön-e. Műveltségterületet majd csak később kellene felvenni, de hogy ne jöjjünk ki a gyakorlatból az angollal, elkezdenénk most (mondjuk én már nem sokat használom a szóbeli részét a középsuli óta, inkább csak írásban). A műveltségterület egyébként azt jelenti, hogy azzal feltaníthatunk ötödik és hatodik osztályba is. Sokat vacilálltam, hogy mit válasszak (nem is most kéne), mert mondjuk félek tőle, de az éneket nagyon szeretem, viszont az angollal meg adhatnék különórákat is, úgyhogy az talán hasznosabb lenne.

Igen, rettenetesen félek az énektől. A tanárról már egy éve hallom a pletykákat, hogy milyen brutális, és hát engem is megizzasztott a felvételin. Életem egyik legjobb pillanata volt az, mikor mondta, hogy átenged a felvételin, viszont ennek ellenére megmaradt a félelmem, mert még egy éve se kezdtem el éneket tanulni, és nagyon bátortalan vagyok. Főleg, hogy már az első órán kellett neki visszaénekelni dolgokat, viszont elsőre sikerült és még azt is mondta, hogy szép volt... esküszöm ettől a tanártól jövő dicséretek érnek számomra a legtöbbet. Ja és meg kell tanulni furulyázni is, mert majd a vizsgán úgy kell előadni a dolgokat. Mondanom se kell, félek, mint állat. 

Úgyhogy most egyelőre ennyi, a hétnek suli szempontjából vége van, holnap azonban mennem kell Pécsre kiiratkozni az előzőből, hát konkrétan annyi kedvem van hozzá, mint egy foghúzáshoz. De legalább túlleszek rajta végre.